Számok

Beszélj szám, kattanj fejem


Piperkőcök ordítanak,
egy magasra nőtt gödörből,
de előbb nagyot ásítanak,
hátrány lesz az előnyből.
Egy kukásmellény rámparancsol,
eriggy fiam, menjél haza!
Minden napunk, lángoló,
piti szupernova.

Beszélj szám!Kattanj fejem!
Mérjél ki ránk biztos helyet!

Villogó szemű cigányasszony,
csillogó derűt, és hiányt azt hoz.
Létezése lény-lényege,
ahogy látom, boldog ad hoc.
cserzett arca, füstös,
mosolygó mazsolám,
cuppanásnyi csók csattan,
baltaszerű modorán.

Beszélj szám! Kattanj fejem!
Mérjél ki ránk, biztos helyet!

Kérdésem, találós!
Tüntető testemben,
büntetőcsekkeknek
van-e nyerő oldala?
Van-e nyerő oldala?


Csecsemőfog

Fából készült emlékoszlop,
Utódoknak finom hamu,
Bőröd kérges mint az idő,
Betonhús és vastag szaru.

A csecsemőnek jövő foga,
felnőtteknek nagy vigasza,
Mellen maradt fognyoma,
Anyagtalan mítosza.

Körbezár a gonosz isten,
felgyújtja majd házaid,
Hitet véd az istentelen,
formát nyernek tárgyai.


Engem már nem tutúltat senki


Felajánlom magam,
az önök siralmára,
igyák minden szavam,
ködök bizalmára!

De engem már nem tutúltat senki.
De engem már nem tutúltat senki.

Mondhat ez itt amit akar,
üres rím ragokban,
hogyha emitt amit takar,
nem hajt ki a magokban.

Feltekert közhelyekre,
nem gyűlik az eszme,
Mert hiába tanult meg,
írni a paraszt,
ha gondja megtűrt,
és semmit dagaszt.


Memoár


Jutalmaz olykor,
ahogy az állatot szokás.
Kilépnék a tenyeréből,
de ő inkább megaláz.

Krízis alatt,
szerelem-szidalom,
Tiszteld magad
Belső nyugalom.

Elsirattuk egymást,
most már írni szabad.
Néha megrágsz,
Mégis elszaladsz.

Ne minket szapulj


A korszellem tegnap,
a fülembe súgta,
az unalom,baszd meg,
nem bont itt törvényt!
Kiáltja:Élet!Ne halj meg!
És szájába dugja
kisbaba öklét.

Pedig a szívünk
tavaszi zsenge
viccnek túl erős
elvnek meg gyenge
Miért nem szerettek?
Miért kell utálni?
Csillag utáni torz gyermekünk.

Süket fülekre kár a hang,
testünk remeg, az agyunk pang.
A sajtkrémes kifli nem romantika,
gyomorbajról szól a vita.
Jajj!Nincs itt panasz,mert a csend a szó,
örvendjünk öcsém, ez a létezés csúcsa!

Ne minket szapulj!

Ne minket szapulj!

Ne minket szapulj!

Ne minket szapulj!

Valamivel több helyre lesz szükségünk, hogy kibontakozhassunk...

Puszi puszi


Puszi puszi
pusztulj innen
egyszerre van
úgyis minden!

Bután innen,
bután túl,
az idő megint
tőled zúg!

Nincsen,de nincsen
a csókod mögött semmi!
Csak a fejed!
Az a hülye fejed!
Ez így logikus kérlek!
Hát nincs itt mit tenni!

Hámozod az újkrumplit
és úgy véled,
majd rántotthúsod lesz.
Rámold csak az új rumlid!

Nyugodjál meg életem,
egyszer minden rendben lesz.

Szabadíts meg a toposztól


Kérve kérlek!
Legyél egy bent maradt
bohóc a fiókban!
Szíts fotelforradalmat,
nyilvános titokban.
Mint az a vegytiszta fasiszta,
aki belehalt a kényelembe,
úgy barnulnak az utcán,
a történelmi tények.

Önbizalommal teljes
Dogmatikus szigor,
Gondolatnyi idea,
sok szabad embert tipor.
Mi kifelé másznánk a dobozból!
Szabadíts meg a toposztól!
Mi kifelé másznánk a toposzból!
Szabadíts ki a dobozból!

Válassz egy eszmét a kedvemért!
Válassz egy eszmét a kedvemért!
Válassz egy eszmét a kedvemért!
Válassz egy eszmét a kedvemért!

És közületek?
És közületek?
És közületek?
Kik az őskövületek?


Szörf

Reggel olcsó fekete,
Ömlik bűzös számba,
Vágyakozó lehelletem,
ki veszi majd számba?

Semmidég a fizetésem,
elhagy engem mindig,
Este sörhab orcámba,
egy elferdült valóságba...

Ó, ó Oly puha az ajkad,
Tested olyan vonzó,
Mindig veled hálok,
Te vérszívó pondró!

Reggel olcsó fekete,
Ömlik bűzös számba,
Vágyakozó lelkemet,
ki veszi majd számba?

A nyomor koppint mindig fejbe,
Mondja, hol a mérték,
Vajaskifli, májkrém, zsemle,
Tudjuk mi az érték...

Ó, ó szegénységem!
Ó, ó szerénységem!
Ó, ó szegénységem!
Ó, ó szerénységem!